Szemien-hegység Nemzeti Park, Etiópia. Corniche. Alexandria, Egyiptom. Gebel Barkal. Kerima, Szudán. Szemien-hegység Nemzeti Park, Etiópia. Apademak-templom. Naga, Szudán. Óváros. Kairó, Egyiptom. Núbiai lányok. Szoleb, Szudán. Hórusz-templom. Edfu, Egyiptom. Napatai piramisok. Núri, Szudán. Fűszerpiac. Omdurmán, Szudán. Sarm el-Sejk, Egyiptom. Királyok Völgye. Lukszor, Egyiptom. Csónakos fiú. Bahir Dar, Etiópia. Királyi Körzet. Gonder, Etiópia.Ámon-templom. Karnak, Egyiptom. Szemien-hegység Nemzeti Park, Etiópia. Amhara gyerekek. Tisz-Abbai, Etiópia. Datolyaszüret. Szoleb, Szudán. Amhara földműves. Szemien-hegység, Etiópia. Bibliotheca Alexandrina. Alexandria, Egyiptom. Sarm el-Sejk, Egyiptom. Szemien-hegység Nemzeti Park, Etiópia. Ahmed Músza családja. Kerima, Szudán. Napatai piramisok. Kerima, Szudán. Gízai piramisok. Gíza, Egyiptom. Tana-tó. Bahir Dar, Etiópia. Nap-templom. Abu-Szimbel, Egyiptom. El-Doqqi. Gíza, Egyiptom. Núbiai falu. Asszuán, Egyiptom. Tisz-Isszat-vízesés. Tisz-Abbai, Etiópia. Nemzeti Múzeum. Kartúm, Szudán. Tiran-szigetek. Sarm el-Sejk, Egyiptom. Citadella. Kairó, Egyiptom. Imet Gogo, 3926m. Szemien-hegység, Etiópia. Ámon-templom. Szoleb, Szudán. Mohamed Hámid bácsi. Szoleb, Szudán. Debre Berhan Szelasszié-templom. Gonder, Etiópia. Nyomolvasó. Szemien-hegység, Etiópia. Kék-Nílus. Bahir Dar, Etiópia. Asszuán, Egyiptom. Napatai piramisok. Kerima, Szudán. Földközi-tenger. Alexandria, Egyiptom. Mahmúd, a núbiai. Asszuán, Egyiptom. Dzsószer fáraó halotti komplexuma. Szakkara, Egyiptom. Meroéi piramisok. Begrawijja, Szudán.

2014. március 9., vasárnap
Helyszín: Kairó, Egyiptom

Az Egyiptomi Régiségek Múzeuma.

az Egyiptomi Régiségek Múzeuma Kairóban
az Egyiptomi Régiségek Múzeuma Kairóban

Sikerült a fél délelőttöt átaludnunk ma, hiába húztunk órát fél nyolcra. Éppen, hogy elértük a reggelit, ami tizenegyig tart. Mondjuk Egyiptomban a tizenegy jelenthet néha tizenkettőt is. Máskor meg tizet is. Adri kontinentális reggelit kért rántottával, én egyiptomit hummusszal és taamijjával. Nagyon nem bántam a nap lassú beindulását, mert mára nem volt szoros ütemtervünk. És Kairóban amúgy se illik sehova se rohanni.

Már délután volt, amikor sétára indultunk a corniche-on a Tahrír tér felé. A szálloda előtt szép kertek vannak a Nílus-parton, távolabb ezeket utasokra váró felukkások váltják fel.

A Tahrír térnél már kaptuk is az első várva-várt turista-trükköt.

Ez mondjuk nem volt szép tőlük. Ahogy sétáltunk, a sok ember között egyszer csak elment mellettünk egy srác, aki csak úgy a válla fölött odavetette, hogy ne menjünk tovább, mert tüntetés van! Aztán el is tűnt a forgatagban. A külügyek nem győzik hangsúlyozni, hogy a nyugati turisták messziről kerüljék el a tüntetések helyszínét. Egy kicsit később megjelent egy férfi, aki ugyanezt mondta, és felajánlotta, hogy szívesen megmutatja az utat, ahogy ki tudjuk kerülni a Tahrír-teret. Természetesen éppen a kerülő úton volt a papiruszboltja, és pillanatok alatt azon kaptuk magunkat, hogy már írta is volna rá a neveinket egy tekercsre. Az unokahúgának, aki épp ott ült az üzletben egy sámlin, hogy, hogy nem, éppen ma lesz az esküvője, és ezt el kell fogadnunk „ajándékként”. Na, mi ismerjük már az ilyen ajándékokat, úgyhogy udvariasan, de késlekedés nélkül elköszöntünk tőlük, hátrahagyva a papiruszokat és az ifjú arát is.

Óvatosan közeledtünk ezután a Tahrír tér felé, és megérzésem egyre inkább igazat nyert, tüntetésnek nyoma se volt, az egész egy újabb ócska trükk volt csak. Később keresztbe-kasul sétálgattunk a híres-hírhedt téren.

A Tahrír tér, magyarul „Felszabadulás tér” Kairó központja, a belváros legtágasabb tere, a forradalom, az „Arab Tavasz” helyszíne, amit 2011 óta mindenki ismer a híradókból. Nasszer előtt még Iszmáílijja térnek hívták. Iszmáíl pasa Egyiptom alkirálya volt a XIX. században, aki a Szuezi-csatorna átadására párizsi mintára építtette fel Kairó mai belvárosát a középkori fátimida óváros és a Nílus között. Az egykori elegáns épületek és sugárutak, mi tagadás, mára már elég porosak.

A Tahrír téren áll a hatalmas szocreál kormányzati épület, a Mugammaa, a Külügyminisztérium, az Arab Liga székhelye, a Nile Ritz Carlton és a Kairói Amerikai Egyetem is, mind erős katonai védelem alatt, a tömegektől hermetikusan elzárva. De a tér legszebb épülete ezek közül egyik sem, hanem a szintén körülzárt Egyiptomi Múzeum.

Miután egy mellékutcában pénzt váltottunk, célunk az Egyiptomi Múzeum volt, a világ egyik legnagyszerűbb múzeuma, ami fél évvel ezelőtti látogatásunkkor zárva volt a zavargások miatt. Akkoriban egyébként se nagyon volt kedvünk a Tahrír-tér környékén forgolódni.

A múzeum bejáratánál több tucat páncélozott jármú állt készenlétben, húsznál untam meg a számolást, és a sornak még nem láttam a végét. Van is itt mit védeni! Ebben a múzeumban van a legtöbb óegyiptomi kincs a világon, többek között a Lukszorban 1922-ben eredeti állapotában feltárt Tutanhamon fáraó sírjának összes kincse. Az üres sírkamrát magát tavaly szeptemberben mi is megnéztük a Királyok völgyében.

A múzeumban felfogadtuk a kedves Mohamedet, egy idős bácsit, aki rendkívül lelkesen, három órán keresztül, egészen zárásig kalauzolt minket a múzeum hihetetlen kincsei között. A múzeum maga akkora, hogy a végén már így is rohantunk, és a Múmiatermet nem is néztük meg, de nem is volt rá szükség.

Hazafelé sétálva egy netkávézóban kinyomtattuk az alexandriai vonatjegyünket és a szállásfoglalásunkat. Ez után már ideje volt, hogy egy nagyon jót együnk a libanoni Taboulé étteremben, a brit követség mellett. Adri valami kebabfélét választott, én pedig koftát, a két klasszikust.

Este vihar volt Kairóban, erős széllel és jégesővel, de hamar elment. A szél amúgy egész nap fújt északról. A szeptemberivel összehasonlítva az idő most nagyon kellemes. Lágy napsütés van, úgy 25 fok és folyamatosan lengedező szél. Reggel talán kicsit csípős így egy szál ingben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése