Szemien-hegység Nemzeti Park, Etiópia. Corniche. Alexandria, Egyiptom. Gebel Barkal. Kerima, Szudán. Szemien-hegység Nemzeti Park, Etiópia. Apademak-templom. Naga, Szudán. Óváros. Kairó, Egyiptom. Núbiai lányok. Szoleb, Szudán. Hórusz-templom. Edfu, Egyiptom. Napatai piramisok. Núri, Szudán. Fűszerpiac. Omdurmán, Szudán. Sarm el-Sejk, Egyiptom. Királyok Völgye. Lukszor, Egyiptom. Csónakos fiú. Bahir Dar, Etiópia. Királyi Körzet. Gonder, Etiópia.Ámon-templom. Karnak, Egyiptom. Szemien-hegység Nemzeti Park, Etiópia. Amhara gyerekek. Tisz-Abbai, Etiópia. Datolyaszüret. Szoleb, Szudán. Amhara földműves. Szemien-hegység, Etiópia. Bibliotheca Alexandrina. Alexandria, Egyiptom. Sarm el-Sejk, Egyiptom. Szemien-hegység Nemzeti Park, Etiópia. Ahmed Músza családja. Kerima, Szudán. Napatai piramisok. Kerima, Szudán. Gízai piramisok. Gíza, Egyiptom. Tana-tó. Bahir Dar, Etiópia. Nap-templom. Abu-Szimbel, Egyiptom. El-Doqqi. Gíza, Egyiptom. Núbiai falu. Asszuán, Egyiptom. Tisz-Isszat-vízesés. Tisz-Abbai, Etiópia. Nemzeti Múzeum. Kartúm, Szudán. Tiran-szigetek. Sarm el-Sejk, Egyiptom. Citadella. Kairó, Egyiptom. Imet Gogo, 3926m. Szemien-hegység, Etiópia. Ámon-templom. Szoleb, Szudán. Mohamed Hámid bácsi. Szoleb, Szudán. Debre Berhan Szelasszié-templom. Gonder, Etiópia. Nyomolvasó. Szemien-hegység, Etiópia. Kék-Nílus. Bahir Dar, Etiópia. Asszuán, Egyiptom. Napatai piramisok. Kerima, Szudán. Földközi-tenger. Alexandria, Egyiptom. Mahmúd, a núbiai. Asszuán, Egyiptom. Dzsószer fáraó halotti komplexuma. Szakkara, Egyiptom. Meroéi piramisok. Begrawijja, Szudán.

2013. szeptember 26., csütörtök
Helyszín: Bahir Dar, Etiópia

Utunk legszebb városa.

az Ura Kidane Mihret kolostor belseje
az Ura Kidane Mihret kolostor belseje

Ma egy kellemes napot töltöttünk el egy igen szép fekvésű városban és a tó környékén, aminek a partján van.

Adrival egyetértünk abban, hogy a trópusokon eddig bejárt fejlődő országokban Bahir Dar a legkellemesebb hely. A fejlődő országokban általában nehéz a nagyvárosok szépségéről beszélni. Bahir Dar egy nagy tó partján fekszik, széles sugárútjai vannak, amit pálmafák szegélyeznek, a sávokat pedig középen virágzó fák választják el. Száz méterenként szemeteseket helyeztek el, a tó mentén pedig egy sétány kíséri végig a partot. Az utcák rendezettek, és az emberek jól öltözöttek. A város 1800 méter magasan fekszik, ami miatt tökéletes a klímája: nappal mindig olyan huszonöt fok van, éjszaka pedig tizenöt.

motorcsónakkal a Tana-tavon
motorcsónakkal a Tana-tavon

A hat balatonnyi méretű Tana-tó szigetein régi kolostorok és templomok vannak, és itt ered a Kék-Nílus. A forrást ma meglátogattuk, amivel el is értük utunk végcélját, bár holnapra tartogatjuk talán a legszebb látnivalót, a Kék-Nílus-, vagy helyi nyelven „Tisz-Isszat-vízesést”, ami természetesen „füstölgő vizet” jelent amharául.

Reggeli után megvettük repülőjegyeinket holnapra Addiszba, pénzt váltottunk, vizet vettünk, és fél napos kirándulásra indultunk motorcsónakkal a Tana-tóra. Megnéztünk egy kisebb női kolostort az aprócska Entonsz-szigeten és három másikat a Zege-félszigeten: a XVI. századi Ura Kidane Mihretet, az Azuwa Marjamot, a Bet Marjamot, és tettünk egy sétát a félsziget dús erdejében, vad kávécserjék között, ahol cerkófmajmocskák ugrálnak a fákon. Az erdő háborítatlan, mert szentnek tartják, ahol csak a szerzetesek élnek. Az erdei ösvényeken az útjelző táblák hiányából tőkét kovácsolva mellénk szegődött egy helyi fiú.

Az úton összefutottunk a spanyolokkal, akikkel a Szemien-hegységben ismerkedtünk meg.

Hazafelé kicsit elidőztünk annál a pontnál, ahol a Kék-Nílus vize kifolyik a tóból, de se vízilovat, se krokodilt nem láttunk.

James Bruce nem írt túl jó véleménnyel sem a környékről, sem az abesszinokról. A templomok freskóit „a legrosszabb angol cégéreknél is silányabb mázolásoknak” tartotta, az embereket pedig megbízhatatlan hazudozóknak, akik „minden rétegében olyan természetes a megtévesztés, mint a levegővétel”. Éjszaka emberekre támadó hiénákról írt, a nyers marha és a helyi sör „borzalmas fogyasztásáról”, a törzsek egymás elleni állandó barbár támadásairól, ahol a veszteseket megcsokíntották, a halottakat pedig kitették a sziklára a hiénák számára.

a Kék-Nílus forrása
a Kék-Nílus forrása

Tivornyákról írt, ahol élő bikákról vágtak le nyers steakeket, és „az állat bámulatos bőgése volt az asztalhoz hívó jel”. Az evés-ivás után hamarosan „a szerelem lángra lobbantotta összes tüzét, és minden megengedett volt, korlátlan szabadsággal”. „Nem volt, csak egyetlen terem, ahol egyszerre áldoztak Bacchus-nak és Venus-nak.” A villámlás közben „úgy folyt a földre, mint a víz”, az ég pedig „sötét volt, mint a napfogyatkozás”!

Nekünk nem volt részünk ilyen drámai élményekben, és a freskók is tetszettek. Bruce ellenben két évet kényszerült eltölteni Abesszíniában, mire engedélyt kapott a négustól, hogy „elhagyja ezt az átkozott országot.” Metemma és a Szudán sivatagai felé távozott, amerről mi jöttünk, málhás állatokkal, amik kelméket és más árukat vittek, amivel megvásárolta a helyi törzsfők jóindulatát.

ünnepi ágyazás az Ethio Starban
ünnepi ágyazás az Ethio Starban

Napnyugta felé elsétáltunk a Nílus-hídhoz, ahol a híd mindkét végét egyenruhások őrzik. Nem nagyon tudtunk gyönyörködni a zubogó folyóban, ami itt még nagyon fiatal, mindössze párszáz méterrel feljebb ered. Az egyenruhások magukhoz intettek, hogy tilos megállni a hídon! Végül elég nehezen, de megegyeztünk velük, hogy átsétálhatunk, egy képet készíthetünk, aztán tovább kell haladnunk. Titokban hármat csináltam.

Ma kezdődött Meszkel, egy etióp egyházi ünnep, az „igaz kereszt ünnepe”. Emiatt holnap zárva lesznek a bankok, és pillanatnyilag nincs elég birrünk a szálloda kifizetésére.

Egy nagy máglyát raktak az utcán a szálloda előtt, és hajnali négykor állítólag lesz valami ünneplés. A szobánkba visszatérve piros virágszirmok fogadtak minket az ágyunkon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése